Szentföld

Mai napunkat teljes egészében a Szentföld legzöldebb régiójaként is ismert Galileában töltjük. Reggeli után elsőként a Boldogmondások hegyén álló templomot nézzük meg, amely arra a helyre épült, ahol a Hegyi beszéd (Mt 5-7) elhangzott. Innen a kenyérszaporítás (Lk 9,10-17) és a vízenjárás (Mk 6,45-52) közeli helyszíneire látogatunk, majd a Mensa Christi templomhoz, ahol Krisztus feltámadása után megjelent a halászathoz visszatérő tanítványainak (Jn 21). Ebédre Tibériásba utazunk, majd némi szabadprogram után Jézus megdicsőülésének helyszínére (Lk 9,28-36), a Tábor-hegyre érkezünk, ahol ma a Szentföld egyik legszebb temploma, a Színeváltozás Bazilika található. Visszatérve a Genezáreti-tó északi partjára, Jézus Galileai működésének egyik központi helyszínére látogatunk: Kafarnaum városába (Mt 4,13). Szent Péter háza felett ma modern templom áll, s az egykori zsinagógára másik épült, de már az is romos... Estére visszatérünk kempingünkbe, ahol lesz időnk megmártózni az immár minden oldalról megismert tóban, miközben a szemközti parton fokozatosan kigyúlnak Tibériás fényei. Szállás: kemping.

Sátorbontás után elhagyjuk Galileát, és Palesztina területére lépünk: célunk a világ legmélyebben fekvő és legrégebben lakott települése, Jerikó. Elsőként Hisám kalifa VIII. századi téli rezidenciájának maradványaihoz látogatunk, ahol a világ legnagyobb, több mint nyolcszáz négyzetméteres színes mozaikpadlójában gyönyörködhetünk, melyet nemrégiben igényesen restauráltak. Továbbindulva a város központja felé megállunk a Tell es-Sultan ásatási területnél, vagyis az ősi Jerikó felfoghatatlanul régi romjainál, ahol egy csaknem tízezer éves tornyot, valamint még ennél is ősibb falakat találtak. A modern város központjában találjuk azt a ma is élő fügefát, melyre Zakeus felmászott, hogy láthassa Jézust (Lk 19,1-10). Ebédünket a főtéren költjük el, majd szabadprogram keretében ismerkedhetünk tovább a várossal: érdemes megkóstolnunk a piacon árult rendkívül ízletes déligyümölcsöket, valamint a palesztin kézműves söröket. A város felett emelkedik a Bibliából jól ismert Megkísértés-hegye (Mt 4,1-11): ennek oldalában található az a barlang, ahol Jézus negyven nap és negyven éjjel böjtölt, s ahol ma egy ortodox kolostor áll. Felsétálunk a függőleges sziklafalra tapadó épületegyütteshez, ahonnan letekintve kitárul előttünk a Jordán-folyó völgye. Jerikót elhagyva felkeressük a festői környezetben, egy szurdokvölgy mélyén megbúvó, csaknem 1600 éves múltra visszatekintő — és sajnos nem látogatható — Szent György kolostort, majd Jeruzsálembe utazunk, s két napra mélygarázsba tesszük autóinkat: puritán szállásunk az óváros közepén található, így minden helyszínt gyalogszerrel, rövid úton elérhetünk. Szállás: egyszerű hostel az óvárosban. Ezen a szállásunkon egymás után 3 éjszakát töltünk.

Kora reggel az óváros leglátványosabb épületét vesszük célba: a Templomhegyre épült, aranykupolás Sziklamecset kertjéből gyönyörködhetünk az iszlám vallás harmadik legszentebb helyének építészeti remekében, ahonnét Mohamed próféta a mennybe rugaszkodott. Ezután ismét végigjárjuk a keresztutat: a hajnali alkalommal szemben ezúttal sokadmagunkkal kell osztoznunk az élményen, cserébe minden állomáson megszemlélhetjük a sokszor igen kifejező díszítésű templombelsőket. Némi szabadidő és vásárlási lehetőség után az olajfák hegyére indulunk: Szűz Mária sírjától a Gecsemáné-kerten (Mk 14,32-52), a világméretű adakozásból épült Minden Nemzet templomán, a világ egyik legkülönlegesebb oltárképével rendelkező Dominus Flevit templomon (Lk 19,41-44) és a Miatyánk imádság (Mt 6,9-13) százharminckét nyelvű feliratával büszkélkedő Pater Noster templomon keresztül jutunk a Mennybemenetel (Lk 24,50-53) templomáig. Szállás: egyszerű hostel az óvárosban.

Kora hajnalban elhagyjuk a szent várost és ismét Ciszjordánia területére lépünk: Jézus szülőhelyére, Betlehem városába érkezünk. A legfontosabb látnivaló a Születés bazilika, amelynek építését 333-ban fejezték be, így a világ legrégebben működő keresztény temploma. Hajnali szentmisén veszünk részt a Születés Barlangjában (Lk 2,1-7), majd körbenézünk a bazilikában, a Szent Katalin templomban és leereszkedünk Szent Jeromos cellájába is. A városközpontot magunk mögött hagyva a kettéosztottság jelképéhez, a Jeruzsálem és Betlehem között húzódó, gazdagon díszített betonfalhoz látogatunk, majd — visszatérve a biblikus időkbe — útba ejtjük a Pásztorok-mezejét (Lk 2,8-20), ahol korakeresztény barlangtemplomokat is találunk. Ebédre érkezünk Hebronba, melynek központjában a pátriárkák — Ábrahám, Izsák, Jákob — és feleségeik sírja (Ter 23) fölé épült egyedülálló szentély található: az épület felerészben mecsetként, felerészben zsinagógaként funkcionál. Keresztényként szerencsére mindkét oldalra beléphetünk! Mára Hebron óvárosa a kiengesztelhetetlen harag szimbólumává vált: a szentély muszlim és zsidó részeit egy 1993-ban elkövetett vérengzés óta szigorúan elzárták egymástól, az elnéptelenedett főutca legtöbb üzlete pedig az óvárost kettéosztó zsidó telep kiépülése óta lehegesztett ajtókkal vár békésebb időkre. Késő délután egészen a Negev-sivatag széléig autózunk. Szállás: kemping.

Sátorbontás után Mitzpe Ramon városkájába, a Makhtesh Ramon „kráter” peremére utazunk, ahonnan alátekintve szinte végtelennek tűnik az ország déli részét elfoglaló sivatag. Ismét északnak fordulva a viszonylag kis területű En Avdat Nemzeti Park felé vesszük az irányt. A park legfőbb látványossága a Wadi Zin homokkő kanyon, amelyben teszünk egy rendkívül látványos túrát: a közepén található Ein Ma’arif vízeséstől sziklába vájt lépcsők vezetnek fel a kanyon oldalfalán egy felső kilátópontig. Ebéd után megkezdjük ereszkedésünket a Holt-tengerhez, útközben rövid megállót téve Szodoma és Gomora helyén, melyet ma vastag sóréteg borít, s ahol megláthatjuk Lót feleségének sószobrát is (Ter 19,26). Ein Bokek nyaralóvárosához érve megmártózunk a Holt-tengerben, melynek sótartalma tízszer magasabb, mint az átlagos tengervízé (eléri a 35 százalékot!), vízszintje pedig 430 m-rel fekszik az általános tengerszint alatt — ezzel bolygónk legmélyebb szárazföldi pontja. Az extrém sótartalom miatt úszásról szó sem lehet, mivel az embert lényegében kiveti magából a víz — ami semmihez sem fogható érzés! Az éjszakát Masszáda hegytömbjének lábánál, a sivatagban sátrazva töltjük.

Még pirkadat előtt indulunk Masszáda erődjének meghódítására. A Világörökség részét képező, meredek sziklafalakkal határolt plató épphogy csak az általános tengerszint fölé emelkedik — ennek ellenére az úgynevezett Kígyó-ösvényen egy bő órás túra vár ránk. Éppen időben érünk fel ahhoz, hogy a minden képzeletet felülmúló szépségű napfelkeltét már az erődből élvezhessük: lábunk alatt a Holt-tenger medencéje, túloldalán pedig Jordánia hegyei is tisztán láthatóak az élénk színekben játszó égbolt alatt. Masszáda a zsidók hősiességének szimbóluma lett, miután Kr. u. 73-ban hónapokig kitartott a X. római légió ellen — manapság éppen ezért az izraeli hadsereg elit katonái itt teszik le esküjüket, melynek utolsó mondata is ez: „Masszáda nem eshet el soha többé!”. Alaposan körbejárjuk az impozáns romokat, majd visszatúrázunk autóinkhoz és Kumránba utazunk. Körülsétáljuk a világhírű esszénus település romjait, és egy kis múzeumban közelebbről is megismerkedhetünk az egykori lakók életmódjával, valamint természetesen láthatjuk azokat a barlangokat is, ahonnan a Holt-tengeri tekercsek előkerültek. Innen továbbindulva egy igazán különleges helyre utazunk: Qasr al Yahud a Jordán folyónak azon pontja, ahol Jézus megkeresztelkedett (Mt 3,13-17), s ahol mi is megújíthatjuk keresztségi fogadalmunkat. Késő délután a tel-avivi repülőtérre utazunk, ahol leadjuk bérelt autóinkat. Várhatóan a késő esti órákban érkezünk Budapestre.