Provence

Reggeli után a gazdagok és szépek hazájába, a csillogó luxusautók- és butikok, pénznyelő kaszinók, lágyan ringatózó jachtok, pezsgős-kaviáros fogadások országába, egyszóval a Monacói Hercegségbe látogatunk. Megtekintjük a Hercegi Palotát és meglátogatjuk a világhíres Oceanográfiai Múzeumot, ahol egy lagúnában többek között cápákat is láthatunk a 450 halfaj között. A kikötőn keresztül érkezünk a monte carlo-i kaszinóhoz, több helyen érinte a város Forma-1-es pályáját is. A kaszinó és az előtte parkoló autócsodák megtekintése után elhagyjuk a hercegséget, és némi utazás után máris a Cote d’Azur legfestőibb partszakaszán találjuk magunkat: ez az Esterel-hegység, ahol rövid túrára indulunk a vörös sziklabércek között. A vidék mintha a természet végtelen változatosságát kívánná megmutatni: háttérben az azúrkék tenger, alattunk narancsvörös sziklák, közöttük élénkzöld fenyves — szinte lehetetlen betelni a látvánnyal!
Gyalogtúra: táv 3 km, szint: fel 150 m, le 150 m

Korán indulunk szállásunkról, hogy minél többet láthassunk a vidékből. Buszukkal elsőként Grasse hangulatos városkájába utazunk. Látogatást teszünk a híres Nemzeti Parfümmúzeumban, ahol a parfümgyártás kulisszatitkaival ismerkedünk, és kedvezményesen vásárolhatunk híres illatokat és illatos ajándékokat. Grasse-t elhagyva a Grand Canyon du Verdon fantasztikus kanyonvölgye vár ránk. Kanyargós hegyi utakon, csodás tájon át haladva érkezünk a Verdon egyik remek kilátópontjához, ahonnan megcsodálhatjuk a több száz méteres, függőleges sziklafalak között hömpölygő folyót. Fotószünet után buszunkkal leereszkedünk a folyó közelébe, ahonnan rövid sétára indulunk a kanyonvölgyben, hogy megcsodáljuk a folyó által kialakított formák szinte végtelen változatosságát. Estére érkezünk Avignon közelébe, a szállásunkra.

Reggel a híres Pont du Gard háromszintes hídjához utazunk, amely az UNESCO Világörökségek között is megtalálható. A hatalmas méretű, lenyűgöző építményt a rómaiak alkották i. e. 19-ben, és a Nimesbe vezető 50 kilométer hosszúságú vízvezeték-rendszer része volt. A Gard folyó fölött átvezető híd 275 m hosszú és naponta húszezer köbméter vizet szállított. A délutánt a középkori pápai központ, Avignon felfedezésére szánjuk, amelynek hatalmas fallal övezett óvárosa szépen túlélte az évszázadokat, tele vallási emlékekkel, és hamisítatlan középkori hangulattal. Megtekintjük a lenyűgöző Palais des Papes hatalmas tömbjét, majd a Rhone-folyón egykor átívelő híd, a Pont St-Benezet világhíres maradványait.

Reggeli után ismét fejest ugrunk Provence szépségeibe: elsőként Fontaine-de-Vauclusebe utazunk, hogy megtekintsük a világ egyik legbővizűbb forrását. A barlangi folyóból felszínre törő víz páratlan szépségét évezredek óta csodálja az emberiség: most rajtunk a sor, hogy sétáljunk a római ösvényen, ott, ahol Petrarca is tette. Következő megállónk Gordes kicsiny települése, mely Provence egyik legizgalmasabb heti piacával büszkélkedhet — mi is a piacnapra időzítjük tehát látogatásunkat. Elsősorban vidéki termelők árulnak itt, akik a saját maguk által megtermelt vagy készített portékájukat kínálják: sajtokat, kolbászokat, olívabogyókat, péksüteményeket, mézeket, lekvárokat, pástétomokat, borokat és gyümölcsöket. Mindenből kétségbeejtően gazdag a választék. Szinte minden árustól kaphatunk kóstolót, hogy eldöntsük melyik a legfinomabb sajt, olívabogyó vagy sonka. A piac mellett a városkára is érdemes odafigyelnünk, hiszen Gordes nemcsak Provence, de egész Franciaország egyik legszebb települése. Már a fekvése is egyedülálló, hiszen egy szikla tetején áll, alatta szőlőbirtokok húzódnak. Új ház az óvárosban néhány száz éve nem épült. A hangulat utánozhatatlan: keskeny sikátorok, kőből épült lakóházak, meredek lépcsősorok, mindezek felett egy XI. századi várkastéllyal. Nem véletlenül Gordes a párizsi elit egyik kedvenc nyaralóhelye... Délután a „Colorado Provencal” okker szikláihoz érkezünk. Ez a táj elképzelhetetlen színkavalkáddal köszönti az odalátogatót: sivatagos részek váltakoznak árnyas erdőkkel, és négyzetméterenként más okkerárnyalatot láthatunk — mintha egy gigantikus festőpalettán járnánk!
Gyalogtúra: táv 4 km, szint: fel 100 m, le 100 m

Nem csak eddigi szállásunkat, de Provence-t is magunk mögött hagyjuk: észak felé indulunk, és meg sem állunk „a világ legkisebb nagyvárosáig”. Genf a kontinens egyik legszebb fekvésű városa: egyik oldalról a Genfi-tó határolja, melynek partján pálmafák is nőnek; azonban a másik irányban már magas hegyek veszik körül: szép idő esetén jól látható Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Blanc fehér tömbje. Hangulatos sétára indulunk a Jardin-parkban, majd az óváros felé vesszük az irányt: következik a Szent Péter katedrális, a városháza, a Bastions-park. Természetesen a méltán híres Patek Philippe Múzeumot sem hagyjuk ki, mely az órakészítés ötszáz éves múltját mutatja be. Hiába a többezer kiállított óra, itt könnyen elveszíthetjük az időérzékünket! Némi szabadprogram után, utunk megkoronázásaképpen a francia határra utazunk a világ legnagyobb laboratóriumához, a Nagy Hadronütköztető és a Világháló születési helyére, CERN-be. Helyi magyar önkéntes vezetésével járjuk be a létesítmény nagyközönségtől elzárt részeit, ahol korunk legfontosabb tudományos felfedezései születnek — s talán közben egy picit közelebb is kerülünk az univerzum működésének részleteit firtató kérdések megértéséhez... Miután felfrissítettük/elmélyítettük részecskefizikai tudásunkat, hazafelé nagyobb bevásárlást tartunk, hogy méltó búcsúvacsorával ünnepelhessük utolsó közös esténket.
Figyelem: CERN kizárólag saját busszal érkező, diákokból álló csoportoknak biztosít vezetést, melyek rendszerint egy évre előre betelnek. Amennyiben sikerül foglalnunk időpontot egyszeri és megismételhetetlen alkalom kínálkozik a részecskegyorsító megismerésére.

Reggeli után megkezdjük hazautazásunkat. Rövid megállót tartunk Chamonix-ban: a városkában sétálgatva megfigyelhetjük, hogy minden üzlet, kávézó és étterem valamilyen módon a Mont Blanc-hoz illetve a hegymászáshoz kapcsolódik. Ha pedig feltekintünk a százéves házak fölé, az Alpok legmagasabb csúcsa és monumentális gleccserek magasodnak fölénk. A késő esti órákban érkezünk vissza az iskola elé.