India

Várhatóan a délelőtti órákban találkozunk Budapesten a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának indulási szintjén a 70. számú csomagfeladó pult előtt, majd átszállást követően továbbrepülünk India felé.
Az éjszakát repülőgépen utazással töltjük.

A hajnali órákban érkezünk Delhibe, India lüktető fővárosába. A reptérről a hátizsákos turisták fellegvárának számító Paharganj negyedbe megyünk, ahol elfoglaljuk szállásunkat, majd némi pihenés után nyakunkba vesszük a várost: első célunk Delhi egyik leglátványosabb építménye, a Lótusz-templom, mely az univerzális szemléletmóddal bíró bahái hit legismertebb imaháza. Következő megállónk a Gandhi-emlékmúzeum, amely otthont ad a „Nagy Lélek” utolsó napjaira utaló rengeteg kincsnek. A szobát, ahol a modern India megteremtője lakott, gondosan megőrizték korabeli állapotában, s a parkban láthatjuk azt a konkrét helyet is, ahol Gandhit lelőtték — ezt ma a szolid, de gondolatébresztő Mártíroszlop jelzi. Végül a Nemzeti Múzeumhoz sétálunk, mely nekünk magyaroknak különösen is kedves: egész tárlat mutatja be ugyanis Stein Aurél munkásságát és az általa feltárt leleteket — de emellett természetesen megtekintjük a világhírű Táncoló Siva szobrot és a Buddha életét bemutató faragott elefántagyart is. Vacsoránkat egy elegáns dél-indiai étteremben költjük el.

Reggeli után a Kutub Minár ősi épületegyütteséhez utazunk, mely az indiai iszlám építészet egyik kiemelkedő példája, de találunk itt egy rejtélyes, szanszkrit feliratú vasoszlopot is. Visszametrózva a központba aláereszkedünk egy XIV. századi impozáns lépcsős kútba (Agrasen ki Baoli), mielőtt utunk az UNESCO Világörökség listáján található Humájun császár síremlékéhez vezet tovább. A második Mogul császár által a XVI. században emelt fenséges épület látványa és az azt körbeölelő kert hangulata felidézi számunkra India ragyogó történelmi múltját. Vacsora után felszállunk első indiai vonatunkra. Indiában a helyieknek szánt vonatokon utazni önmagában is élmény: mindig történik valami különleges vagy váratlan — és remek alkalmak kínálkoznak ismerkedésre, beszélgetésre is!
Az éjszakát vonaton utazással töltjük, fekvőkocsiban (SL osztály).

A bazárjairól, palotáiról és történelmi helyeiről méltán híres Dzsaipur Rádzsasztán tartomány ékköveként vár minket. Elsőként a XVIII. század elején Jai Singh által építtetett világhírű Jantar Mantar obszervatóriumához megyünk, ahol egymást érik a lenyűgöző és óriási középkori csillagászati műszerek. Innen a meseszép Szelek Palotáját keressük fel, majd a királyi palotához látogatunk, mely méltán tükrözi Rádzsasztán hihetetlenül gazdag történelmét, s ahol szinte felelevenednek a hosszú évszázadok hányattatásai. A nap folytatásában felkapaszkodunk az Iswari Minar pompás tornyába, hogy madártávlatból is szemügyre vegyük Dzsaipur városát, majd elmerülünk a központi bazár forgatagában — hogy aztán az aktuális bollywoodi sikerfilmet tapsoljuk-énekeljük végig egy közeli moziban...

Délelőttünket a Dzsaipur mellett található Amber erőd felfedezésével töltjük. Elefánthátra pattanva kényelmes tempóban cammogunk fel a XI. századi erőd romjaira épített várpalota főterére. Miután megváltunk a békés óriásoktól, körbepillantva megcsodáljuk az erődöt, ami már régóta nyújt biztonságot marcona falain belül, melyek szinte érintetlen állapotban futnak végig az Ambert körülvevő dombokon. A falak csodás palotákat és udvarokat rejtenek, melyeket rendkívül gazdagon díszítettek egykori építtetői. Ebéd után visszautazunk Dzsaipur városába, ám útközben megállunk egy tradicionális lépcsős kútnál, a közeli tó közepén fekvő Dzsal Mahal palotánál és egy blokknyomásos technológiával dolgozó kézműves textilüzemnél. Késő délután egy rövidebb vonatút vár ránk, hogy este már Bháratpurban térjünk nyugovóra.

Korai reggelit követően kerékpárra pattanunk: ez a legjobb módja annak, hogy az élővilág zavarása nélkül járjuk be a világ egyik legfontosabb madárrezervátumának számító, Világörökségi lápvidéket, a Keoladeo Nemzeti Parkot. A korábban a maharadzsák vadászterületeként szolgáló park vízi- és vándormadarak páratlanul gazdag populációjával büszkélkedik (különféle daru-, sas- és gólyafajták, gémek, íbiszek, pelikánok stb.) — de számbárszarvasokkal, antilopokkal és tarajos sülökkel is találkozhatunk. Rendkívül nyugalmas időtöltés lassan tekerve szemlélni a buja flórát és faunát. Visszatérve a városba sétálunk egyet a még ma is lakott, vizesárokkal körülvett Vaserődben, mielőtt továbbindulunk utunk talán legjobban várt állomása, Agra felé.

Hajnalban a világ egyik leghíresebb épületének felkeresésére indulunk. A Mumtaz Mahal emlékére 1632-47-ig épült síremlék mindenki képzeletében felderengett már, így garantáltan utazásunk egyik legmeghatározóbb pillanata lesz, amikor a hajnali fényekben először megpillantjuk a valóban varázslatos Tádzs Mahal épületét. Leülünk, egyszerűen csak nézzük és nem fogjuk fel, hogy hogyan lehet egy épület ennyire mesebelien, könnyfakasztóan szép. Némi pihenés után felkeressük az Agra Erődöt, amely szintén elvarázsolja a látogatókat: paloták, termek, udvarok ma is pompásan ragyogó világa mutatja, valaha milyen gazdagság jellemezte ezt a várost. Délután átkelünk a Jamuna túlpartjára, az igazi ékszerdoboznak számító „Bébi Tádzs” épülethez, majd felszállunk utolsó indiai vonatunkra, mely északra, a szikhek birodalmába szállít bennünket.
Az éjszakát vonaton utazással töltjük, fekvőkocsiban (SL osztály).

Reggelre érkezünk Amritszárba, ahol természetesen elsőként az Aranytemplomot látogatjuk meg — ami valójában egy hatalmas szentély-komplexum. A szikhek legszentebb helye ez, központi részén a halhatatlanság tavával, melynek közepén az arannyal borított szentély tündököl — ami mellesleg több látogatóval büszkélkedhet, mint a Tádzs Mahal. Bejárjuk a szentély minden részét, megismerkedünk a szikh vallással és zarándokokkal. Délután a pakisztáni határhoz buszozunk: célunk az Attari-Wagah határátkelő, mely egészen az ezredfordulóig az egyetlen nyitott határállomás volt a két szembenálló ország között. Itt alakult ki az a színes parádénak is beillő, mára világhírűvé lett ceremónia, ahol mindkét ország fegyveres erői látványos és táncszerű harcászati mozdulatokkal igyekeznek megfélemlíteni az ellenséget, azaz a túloldaliakat. Miután megszemléltük a katonák bakancsdobbanásoktól hangos, olykor homlokig emelt, nyújtott lábbal bemutatott díszlépését és erőfitogtató masírozását, visszatérünk Amritszárba. Búcsúvacsoránkat hol máshol költhetnénk el, mint a Guru-Ka-Langarban, abban a zarándokétkezőben, ahol éjjel-nappal ingyen ételt szolgálnak fel szikh önkéntesek!

Reggeli után megtekintjük a Felosztás Múzeumát: ez a megrendítő kiállítás testközelből mutatja India és Pakisztán szétválásának folyamatát, ami az emberiség történetének legnagyobb menekülthullámát indította el. Innen a közeli Jallianwala-kertbe sétálunk: itt gyűlt össze Gandhi hívására 1919 áprilisában az a tömeg, amit később brit katonák lemészároltak — jelentősen felerősítve ezzel a függetlenségi mozgalmat. Végül a repülőtérre riksázunk, és megkezdjük hazautazásunkat. Átszállást követően várhatóan éjfél után érkezünk Budapestre.